Ünnep, mert ugyan a tervezetthez képest két nappal később, de minden vállalásomnak a legjobb tudásom szerint eleget tettem. Ez nem nagyképűségből írom, hanem azok alapján a visszajelzések alapján, amit nap mint nap kapok a megrendelőimtől.Olyan csoda szép dolgokat írnak, hogy bizton állíthatom; ezekért érdemes élni. Bearanyozzák a napjaimat, így teszik az amúgy elszalasztott karácsonyi készülődést ünnepivé.
Azért nagyon büszke vagyok magamra, vagy nem is magamra, hanem a családomra. Egy emberként mellém állva takarítottak, pakoltak, hogy a huszonnegyedikét már tényleg magunkban és a környezetünkben is rendben várhassuk.
Továbbá büszke vagyok a barátosnémra is, aki a szokott hármas összejövetelünkkor -aminek a célja karácsony előtt az ajándékok becsomagolása és ez rendszerint inkább valami ereszdelahajam banzájba torkollik-, szép komótosan becsomagolta az én ÖSSZES ajándékomat. WOW! Nagy előrelépés!
Tegnap a páromat a "hónom alá csapva" elmentünk és megvettük az ünnepi lakomához valókat. Elkészült még este az ipar mennyiségű töltött káposzta (nagy a család), a hústorta már összerakva a hűtőben, a sült csülöknek való szintén a saját levében pácolódik. "Néhány" tepsi süti a hűvösön, így már tényleg kezdek nem aggódni. Ma még az ajándékok díszítése vár rám, némi gyümölcs leves, krumpli saláta, tormás sonka és kaszinótojás készítés, de azt gondolom, hogy ez a mai napba már simán belefér.
Mindenkinek a saját legkedvesebb karácsonyát kívánom sok-sok szeretettel és sok-sok pihenéssel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése