Micsoda felelősség ez a blog írás. Nincs nap, hogy ne gondolnék rá lelkiismeret-furdalással. Az életem azonban felbolydul. Ezt egyáltalán nem panaszként mondom. Szerencsére sorra érkeznek a megrendelések, és új fejezetet nyitottam az életemben azzal, hogy önálló lábakra állok az értékesítés terén. Vásározok!!! Illetve eddig még csak egyszer vásároztam, de olyan nagy sikerrel, hogy azt gondolom rendszert csinálok belőle.
Érdekesen indult ez az ötlet.
Épp a húsvéti rohamon dolgoztam, amikor kaptam egy emilt, hogy Gödöllőn a kastélyban a tavaszi ibolya napra szeretettel várnak, mint vásározó. Jujj! Első reakcióm: megijedtem. Második: levegőt vettem. Harmadik: kivontam a kardom és álltam elébe. Annyi volt csak a gondom, hogy az egyik fülemen tojás a másikon nyúl jött ki és tudtam, hogy még nincs vége.
Így az ibolya-napra csak két hetem maradt. Látástól, szó szerint vakulásig dolgoztam, illetve dolgoztunk az én édes jobb kezemmel; az anyukámmal (aki balkezes).
Aztán az élet minket igazolt.
Nagyon izgultam azon az április 4-ei reggelen. Ne essen az eső, ne fújjon a szél, legyenek vendégek .... stb.
Mégis csak az első ilyen jellegű megmérettetés.
Hajnali fél 8-ra érkeztünk a kastélyhoz, miután a kertünkben felfedeztük a nyúl nyomait :).
Aztán a gyerekeket (egy kivételével, mert ő szívszerelménél aludt) otthon hagytuk jó szülők módjára és a félelmetes távolságnak (kb. 5 km) nekivágtunk. Hasznos volt az "imádkozás".Az eső nem esett, látogató pedig rengeteg volt. A széllel volt némi gondom, de ugye az élet nem habostorta.
A kastély bejárata előtt volt a kézműves vásár, mert a díszudvar felújítás alatt áll. Ez nagyon szerencsés volt, mert aki a rendezvényre eljött, óhatatlanul belénk botlott.
Elkezdtük a kipakolást, rendezgetést, szépítgetést. És elkezdtem fázni. A forgalom szempontjából nagyon jó helyen voltunk, de olyan huzatban álltam egész nap, hogy a reggeli dermedtségem a nap folyamán nem szűnt. Átfáztam reggel és nem volt semmi, ami megmelegített volna. Végül már pokrócba csavarva fogadtam az érdeklődőket. Magam voltam a matrjoska baba. Épen csak a kulcskarika hiányzott a fejemről.
Szóval végig reszkettem a vásárt, de az eredmény felmelegített. Aki vevő erre a stílusra, az mind nagyon dicsért, gratulált és ami nagy szó: vásárolt.
Ennek örömére május elsején, amikor is családi nap lesz szintén a gödöllői Grassalkovich kastélyban újra ott fogok mosolyogni az asztalom másik oldalán. Addig még majdnem 3 hetem van, így ezen a héten a felgyülemlett megrendeléseimet alkotom, de az utána következő két hét megint a vásári hajtásé lesz. Élvezem!
További szép napot!
Gratulálok a sikeres vásárhoz. Ilyen szép portákáknak nehéz lehetett ellenállni. :)
VálaszTörlésportékáknak :)bocs a hibáért
VálaszTörlésDe aranyos vagy! Nagyon köszönöm! Sajnos ritkán látogatom a saját blogomat a következő hajtás miatt, de talán vmikor csak bepótolom. Ne haragudj, hogy csak most reagáltam!
VálaszTörlésKedves Fanni!
VálaszTörlésOtt voltunk Gödöllőn tegnap, és csak gratulálni tudok a sok szépséges alkotásodhoz!:-) És olyan jó, hogy ennyire kedves és közvetlen vagy az emberekkel! További sok-sok sikert kívánok Neked!:-)
Nagyon köszönöm! Remélem a következő eseményen is találkozunk, és azt is szívből kívánom, hogy többet tudjak foglalkozni az én kis blogommal, így közelebb kerülve hozzátok.
VálaszTörlésTovábbi szép napot! Fanni